Az embereknek két fajtája van: Az egyik úgy szerez pénzt, hogy dolgozik érte, a másik pedig úgy, hogy annyit és azon spórol, amennyit csak tud. A mobilszoftverek megjelenésével is kinőtt az a programozói réteg, ami különböző applikációk írásával tesz szert a napi betevőre és vannak azok a felhasználók, akik a programozóknak szánt fizetésen akarnak spórolni. A kérdés, hogy megéri-e? Ebből a cikkből megtudhatjátok.

Noha a Google Play kezdetben csak ingyenes alkalmazásokat forgalmazott, 3 éve megjelentek a fizetős letöltések is. Feltehetnénk a kérdést, hogy ez miért is jó pontosan, hiszen minek fizetnénk valamiért, amit ingyen is megkaptunk régen? A válasz egyszerű: A programozók kezdetben a lelkesedésüknek hála, rendszerint egyedül dolgoztak. Ez az appokon is meglátszott, fifikás, a technológia határait feszegető megoldások jellemezték őket és a silánynak is csak nagy jóindulattal nevezhető grafika és hanghatásokkal rendelkeztek. A billentyűhöz szokott programozó kezek általában a napi 8 órás állandó munkahelyen töltött robot után kezdtek tüsténkedni az appokon, emiatt lassan és nehézkesen haladt a fejlesztésük. Ha találtak egy lelkes grafikust, akkor az alkalmazás kinézete is fejlődött, ha nem, akkor maradt a lepusztult megvalósítás. A programok eladásának lehetősége viszont új távlatokat nyitott: Teljes programozói munkaidőt, felbérelhető profi grafikust és sound designert és ami talán a legfontosabb: hathatós marketinget. Ahhoz viszont, hogy megértsük, hogy miért éri meg az 1 dollárt az a bizonyos applikáció és miért nem éri meg ingyenes forrásból beszerezni, ismernünk kell az egész folyamatot:

 

 
Hogyan készül az app?

Először kitalálják, hogy miről szóljon az alkalmazás. Ez többféle módon történhet: A programozó a hasára csap és ír egy programot, vagy a mindennapok problémáiból merít egy ötletet. Vannak, akik egyszemélyes kutatómunkát végeznek, és sikerprogramok mintájára írják meg a saját alkalmazásukat, de vannak olyanok is, akik pénzt nem kímélve piackutatások átrágásából jönnek rá a siker titkára. Ha megvan a Nagy Ötlet, akkor elindul a tervezés.

A kód

A tervezés folyamán kitalálják, hogy hogyan működjön a program, milyen algoritmusok és kódok alkossák a lényegi részeit. Ez fogja meghatározni az egész alkalmazást, gyakorlatilag egy fontos keretet ad az egésznek.

 
A layout

A layout, avagy kinézet teszi mostanság eladhatóvá a programok nagy részét. Az Angry Birds-öt megelőzően is Dunát lehetett volna rekeszteni a kiváló fizikai modellezésen alapuló appokkal, de az Angry Birds azt hozta el, amire az Androidos játékosok millió vágytak már régóta: A szemet gyönyörködtető grafikát. A layout tehát rendkívül fontos és ahhoz, hogy profi kinézete legyen a játéknak, profi designer kell, profi összegért.


A hangok

Több évtizedes múltra tekintenek vissza a sound designerek, akik a játékokban szereplő hangok megalkotásáért felelősek. Noha szokás lekicsinyelni a munkájukat, mégis nagyon fontos szerepük van a játékok készítésében, hiszen nem csak a játékos agyát és szemét kell kényeztetni, hanem ugyan úgy a fülét is.

Adott tehát a programfejlesztés szentháromsága: A Programozó, A Grafikus és a hang designer, megtalálták a szerintük mindent átütő alkalmazás kulcsát, megtervezték a megtervezhetetlent is, ideje hát elkezdeni fejleszteni. A programozó leüti az első kódsorokat, a keze alá dolgozik a grafikus és addig gyúrják egymást, amíg elkezd élni a játék. Mozgások, pályák, animációk jelennek meg a semmiből és hosszas munka után kikerül az első pontszám is a képernyőre. Közben megkapja a masszát a hangokért felelős emberke is, aki elkezdi az effektek és betétdalok elkészítését. A játék lassan összeáll, de sok még vele a munka, hiszen nem mindegy, hogy milyen készüléken és hogyan fog futni, illetve milyen hibákat produkál. Ebben a pontban jön az új szereplőnk, a tesztelő.

 

 

A tesztelő

Sokan azt hiszik, hogy a tesztelőnek van a legjobb dolga, hiszen egész nap csak játszania kell. Nem szeretnék elkeseríteni senkit, de aki így gondolja, az nagyot téved: Gondoljátok el, hogy le kell tesztelnetek az Angry Birds első pályáját: Először 10 fokos szögben kell lőnötök, gyenge erővel, hogy lássátok, hogy nem akad-e be valami láthatatlan pixelbe a madár. Aztán 20 fokosban, gyengén, 30 fokosban erősen, 40 fokosban közepes erővel és így tovább, a végtelenségig.... Ha ezzel megvagytok és jónak bizonyult egy példának okáért Galaxy SII készüléken a 480x800-as felbontása mellett egy dupla magos processzor társaságában, ideje kipróbálni egy Galaxy Ace-en, fele akkora processzorteljesítménnyel 320x480-as felbontással. Persze itt sem elég egyszer lőni, célszerű minden létező variációt kipróbálni, hiszen hiba itt is lehet. Ha ez kész, akkor jöhet a többi modell is, Galaxy S, Note, a Galaxy Tab család és még sorolhatnám, szóval mire letesztel az ember egy pályát, addigra hétszer lemegy a nap. Mindemellett figyelni kell a hangokra, lehet, hogy valamelyik modellen az adott kód mellett recsegni fog, lehet, hogy lassú lesz az alkalmazás és emiatt a programozónak optimalizálnia kell, aztán újra letesztelni, szóval higgyétek el, a tesztelői munka nem fenékig tejfel, pláne, hogy ha valami hiba marad a játékban és így fog megjelenni, Őt fogják először elővenni és felelőssé tenni ezért... No de tegyük fel, hogy a képzeletbeli alkalmazásunk átment a rostán és megjelenhet, nézzük hát, hogy mi történik ekkor.


A marketing

A Marketing a dolog másik fontos és szó szerint legköltségesebb része. A marketing nem más, mint az app reklámozása, ezen dől el, hogy mennyi ember fog róla tudni és mennyi akarja megismerni. A reklámozás persze lehet drága, vagy fifikás és a megvalósítása az appon is múlik. Ahogy mondani szokás, jó bornak nem kell cégér, mégis muszáj hirdetni a terméket, mert a több százezer játék közül már szinte lehetetlen kitűnni (néha azért egy-egy alkalmazásnak a csodával határos módon sikerül). A marketinges feladata, hogy minél jobban hírbe hozza a programot, erre számos eszköze lehet: hirdetheti a Google Play-ben, Facebookon, vásárolhat hozzá PR cikkeket a látogatottabb Androidos oldalakon, a különböző megoldásoknak csak a fantázia szabhat határt, no meg a költségkeret, mivel a hirdetés borzasztóan drága. Vannak viszont olyan szerencsés esetek, amikor az app eladja magát: Ilyen eset, ha valaki olyat talál ki, ami még nem volt, nagyon egyedi és nagyon szórakoztató (lásd: Pou), vagy az előző részeinek hála akkora neve van már, hogy egyszerűen nincs szükség a reklámozására, mert az emberek annyira várják (ilyen játék az Angry Birds széria). Ha ezt sikerül elérni, akkor a marketing 0 forintból is megoldható, de ehhez már Isteni szerencsére van szükség. Ha a marketinges jól dolgozott vagy a szerencse szegődött a programozók mellé, elkezdődhet az értékesítés.

                                       Angry Birds: a szofverfejlesztés és marketing iskolapéldája

 
Az értékesítés

Az értékesítés érthető módon a kedvenc rész, ilyenkor kezd el dőlni a pénz. Pörögnek a letöltések, hízik a bankszámla, feltéve, ha az előző munkalépésekben mindenki tökéletesen végezte a dolgát. Ha nem, akkor jönnek az elégedetlen felhasználók, 1 csillagos értékelések és programhibák tömkelege. Az értékesítés tehát egy igen rövid lépés és az indulásának pillanatában lehet a legkevésbé hátradőlni, mert ekkor lesz szükség egy új szereplőre, a supportosra.


A supportos

A supportos (támogató) feladata a userek visszajelzéseinek feldolgozása, programhibák dokumentálása és kiadása javításra, a háborgó felhasználók lenyugtatása és a lehető legkisebb kálvária okozása. Hihetetlen idegrendszer kell ehhez a feladathoz és ezen áll vagy bukik majdan egy cég megítélése is. Ugyan olyan ez, mint a készülékeknél a garanciális szervíz és mint tudjuk, ha az nem működik, akkor semmi sem működik.

Mint láthatjátok tehát, nem fenékig tejfel a fejlesztés, rengeteg szereplő kell ahhoz, hogy jól működjön, a kedves és hálás játékosokról nem is beszélve. A fent vázolt folyamatban összesen 6 ember dolgozott, de egy nagyobb fejlesztőcégnél minden poszton több ember van (az Angry Birds-öt fejlesztő Rovio-nál jelenleg kb. 300 ember dolgozik és folyamatosan van felvétel Náluk). Ezeket az embereket valahogy el kell tartani, főleg, ha profi munkát végeznek, ezért is fontos részben, hogy mindig megvásároljuk az általuk fejlesztett programokat, ahelyett, hogy ingyenes forrásból szereznék be őket. De mi a másik indok arra, hogy ne csaljunk?

A veszély!

Ugyan mi lenne veszélyes egy ingyen megszerzett programban? Én inkább azt kérdezném, hogy mi nem lehet veszélyes benne? Az egész ugyanis úgy kezdődik, hogy valaki szépen megtöri az alapvetően fizetős programot. Így fogja tudni újravarázsolni telepíthető formába, amit mi letöltünk, és balga mód felrakunk. Ezzel a programozók megkárosításán felül nem is lenne semmi gond (mindamellett, hogy ez erkölcsileg jócskán megkérdőjelezendő cselekedet). A nagyobb probléma az, hogy a törés során azt írnak bele a programba, amit akarnak és ezzel súlyos károkat okozhatnak nem csak a fejlesztőknek, hanem nekünk is. Persze most mindenki hátradől, és azon mosolyog, hogy ugyan mit árthatnak neki? Most megtudjátok:


Az adatlopás

Az adatlopás az egyik legalapabb támadási és pénzbeszerzési forma. A működése rendkívül egyszerű: a kártékony kód bizonyos adatokra specializálja magát, ami lehet a telefonkönyvünk, az sms-eink, a telefonunkon levő képek, vagy a telefonon tárolt email fiókok és azok címlistái. Ha telefonszámokat és címeket lopnak tőlünk, akkor azokat eladhatják olyan cégeknek, akik nagy hasznukat veszik (spammelő cégek, telemarketingesek és még sorolhatnám), ha a képeinket lopják el és olyan van köztük, akkor zsarolhatnak minket vagy az internetre feltöltve azokat emberi életeket tehetnek tönkre, ha az SMS-ek között vájkálnak a bankszámla információk és egyenlegünk mellett az egész magánéletünkre fényt deríthetnek. Pénzben mérhetetlenek ezek a károk, de rendkívül nagy bosszúságokat okozhatnak. Már most megérte volna kifizetni azt az egy dollár, nemdebár? :)


A telefon és SMS manipulálás

Az adatlopással ugyan nem jutottak egyből pénzhez a gonosz kódtörők, de azok értékesítésével hosszútávon szép kis summát szerezhetnek. Ami viszont egyből pénzhez juttatja őket, az a telefonhívások és SMS-ek manipulálása. A módszer egyszerű: csinálnak egy emelt díjas telefonszámot, lehetőleg minél nagyobb tarifával, aztán a felhasználó által telepített ártalmas kódokat is tartalmazó játék a futtatása után elkezdi ezeket hívásokkal és SMS-ekkel bombázni. Ha ügyesen van megcsinálva, mindez úgy történik, hogy csak akkor vesszük észre, ha már kijött a telefonszámla (a program a háttérben csinál mindent és törli a híváslistát és SMS listát is). A mobilszolgáltatók régóta ismerik ezeket a módszereket, részben ezért is vannak híváskeretek, amik megakadályozzák, hogy bizonyos összeget túllépjünk (nálam 15.000-es keret van), de ha jobban belegondolunk a 15.000 forint is 75-ször több mint az eredetileg 1 dolláros ár, úgyhogy az adataink mellett már 14.800 forintot is spórolhatunk egy legálisan vásárolt játékkal.

Bűncselekmények

Ha a fenti két támadási felület nem lett volna még elég, itt a harmadik lehetőség: A bűncselekmények. Az ártó kód fenyegető SMS-eket küldhet bizonyos szerveknek, vagy a telefonunkban található konktaktoknak, spammeket küldhet, vagy zombi-mobilként segíthet teljes számítógépes hálózatok feltörésében, és ha visszakeresik a bűnöst, akkor csak minket fognak megtalálni és bekasztlizni. Azt persze senki nem fogja nekünk elhinni, hogy a torrentről szedett programocskánk volt a bűnös, vagy ha mégis, akkor sem fogják a kedvünkért visszafejteni, hogy megnézzék, hogy melyik sor okozta a kalamajkát, így a számítógépes fenyegetés vagy terrorizmus mellett még egy illegális szoftverletöltés is a nyakunkba fognak varrni. Hát tényleg nem sok az az egy dollár, ugye? :)

Summa summarum tehát, a programozók és szoftverfejlesztő cégek támogatása és önmagunk védelmében is érdemes, sőt kötelező megbízható forrásból és pénzért vásárolni a szoftvereket. Ezzel haladhatnak előre a készítői és telhetnek nyugodtan az estéink, sőt mi több, az egész életünk. 1 dollár, Barátaim, ennyi az ára. Megéri.