A számítógépes vírusok és egyéb kórokozók azok, amiktől minden informatikus retteg a lelke mélyén. Nyugodtan hátradőlve dolgozunk a gépeinken, miközben a háttérben sürgő-forgó hackerek minden pillanatban árgus szemekkel lesnek minket és várják a pillanatot, amikor betörhetnek a gépeinkre. Manapság rengeteg működési elven alapuló vírussal vagy trójai falóval találkozhatunk, van ami a háttérben csatlakozik bot-net hálózatokhoz és spamek küldésében vagy egyéb, nagy számításokat igénylő feladatok elvégzésében tevékenykedik a tudtunk nélkül, de vannak olyan "ajándékok" is, amik gyakorlatilag használhatatlanná teszik a gépeinket és csak akkor hajlandóak eltűnni, ha az általa jelzett számlaszámra befizetünk egy csinos összeget.  A Linux tulajoknak annyira nem kell tartani ezektől, a magukra valamit adó Windows tulajok pedig jobb ha beizzítják a tűzfalakat, víruskeresőket és ami a legfontosabb: a napi rendszervisszaállítási pontokat (ez a kezdetben utált feature nagyon sokszor "mentette meg az életem").

Míg 2002-ben kb. 20.000 darab vírust és egyéb támadó programot tartottak számon, manapság csaknem 1.7 millió aktív meglepi kering az interneten. Eddig egyébként kb. 2,6 millió kártevőt regisztráltak, ezeknek egy részét már sikerült  kiirtani hála a gondos szakembereknek (akiket néha azzal vádolják, hogy maguk állítják elő a vírusokat, hogy aztán a saját víruskeresőjük tudja csak leszedni). A támadások 23%-át egyébként az USA-ban lévő számítógépek ellen követik el, ezzel 6,7 millió dollár kárt okozva évente.

A vírusok melletti másik, nem vírusjellegű de károkozó tevékenység az adathalászat (phising). Ezeket rendszerint valami cég nevében küldött emailben álcázott jelszóváltoztatási kérelemnek vagy adatbekérő formulaként jelenítik meg, aztán az így megszerzett (a gondatlan user által kitöltött) adatokat, kényükre kedvükre használhatják. Bankkártyaszámok, email címek, jelszavak, még belegondolni is rossz, hogy mik történhetnek ezekkel az emberekkel a későbbiekben. Hitelkártyaszámot egyébként venni is lehet 6 centtől egészen 30 dolláros árig, aztán a jóég tudja, hogy lesz-e rajta annyi pénz, ami megérte a "befektetést".  A bankszámlainformációk ennél már drágábbak, az áruk 10 és 1000 dollár között mozog.

Ami még nagy gondot okoz a spam, amiből naponta jelenleg 8 milliárd kerül az emberek postafiókjába, a spam mappának hála több-kevesebb sikerrel. Ezeket rendszerint átlagfelhasználók gépei küldök ki, amik botnetek szerves részei. A Symantec egyébként 75 ezer botnere csatlakozott gépet figyel napi szinten, ezek 13%-a Kínában van és 4%-a a világ legfertőzöttebb városában: Buenos Airesben. A harcot nem csak az operációs rendszerek és víruskeresők fejlesztői vívják, a böngészőket fejlesztő cégek is mellettünk állnak a fronton és próbálják egyre jobban befoltozni az általuk hagyott réseket. A response time-ok nem a legjobbak az Apple háza táján, ha a Safarinak kiderül egy újabb rése, azt átlag 9 nap alatt javítják egy patch-csel, míg a Mozilla Firefox fejlesztőinek ez átlagban csak 1 napba telik.

A veszély tehát mindenkire leselkedik, bármikor, bárkinél beüthet a ménkű, úgyhogy ha viccesen és félreérthetően is, de csak azt tudom mondani, hogy védekezzetek! :)