Lassan a végéhez közelít a Facebook új, európai adatparkjának építése, úgyhogy itt az ideje, hogy egy kicsit többet is megtudjunk arról az informatikai projectről, ami a technológiai vívmányokat úgy volt képes kompromisszumok nélkül megvalósítani, hogy közben a természeti összhangot is kiemelten figyelembe vette. Az adatközpontot a svédországi Lulea-ban kezdték építeni még 2011-ben, ami kb. 100 kilométer távolságra fekszik az északi sarkkörtől. Annak, hogy ezt a területet választották több oka is volt: egyrészt a hideg klíma tökéletes hűtésként funkcionál a szerverparknak, ami bődületes mennyiségű hőt termel, a másik vonzó tulajdonsága a területnek a helyi vízierőmű volt, ami kétszer annyi energiát képes előállítani, mint az egyik legnagyobbként számon tartott Hoover-gát (előzetes számítások szerint a parknak kb. 120 MW energiára lesz szüksége). A harmadik indok pedig az európai elhelyezkedés, melynek hála felgyorsulhatnak a Facebook response time-ok az Unió területén is.
Az esetleges áramszünetre is felkészültek a mérnökök, ezért mindegyik blokk kapott egy-egy (összesen 14) diesel üzemű generátort, ami összesen 40 MW energiát tud összehozni, ha a körülmények úgy kívánják. A teljes terület egyébkén 28.000 négyzetméteren fekszik és a svéd klímának hála minden évben 8 hónapig tudja úgy hűteni magát, hogy ahhoz bármilyen erőforrást vagy echte klímaberendezést kellene használnia.
Maga a módszer egyébként nem új keletű, a Google már régebben is sikerrel próbálkozott ilyen megoldásokkal, mikor 2009-ben egy régi papírgyárat vásárolt meg Finnországban és alakította adatparkká az ottani széljárást kihasználva hűtés gyanánt. Noha a Facebook nem említett árat, a helyi hivatalos szervek kb. 760 millió dollárra (172 milliárd forintra) taksálják a beruházást, amire nagy szükség van, hiszen óránként több milliárd feltöltést, státuszváltást, kommentet és egyéb, Facebookos felhasználók által gyártott tartalmat kell kiszolgálniuk.
A létesítményben persze nem csak szerverek és a stilszerűen hőn vágyott hűtés lesz, hanem irodák tömkelege is, amit a szerverekkel ellentétben fűteni kell majd. Az építők ezt a problémát is nagyon furfangosan oldották meg: a fűtésről a rackszekrények és szerverek fognak gondoskodni és az általuk termelt hőt fogják az irodákba vezetni.
Mint láthatjuk a beruházás rendkívüli összegeket és több éves munkát emészt fel, de bízunk benne, hogy mindamellett, hogy anyagilag megtérül, a környezet is profitálni fog belőle legalább annyit, hogy nem lesz a létesítmény a terhére. Annyi bizonyos, hogy a jövőben kizárólag ilyen megoldásokkal lehet majd operálni és megelőzni azt a klímaváltozást, ami már most arra kényszeríti az óriásvállalatokat, hogy a szerverparkjaikat hósapkák közé telepítsék. Most pedig mindenki tegye fel magának azt a kérdést, hogy az Ő munkahelye van-e ennyire környezettudatos? A válasz remélem mindenkinél az lesz, hogy igen :)
