Mondok egy számot: 1.904.410.000, kitaláljátok, hogy mit jelent? Segítek: Magyarországon az első negyedévben ennyi mobilhívást indítottak az előfizetők, akik ezalatt a majdnem 2 milliárd hívás alatt csaknem 4.431.622.000 percet beszéltek. Ez a csaknem 11 millió aktív előfizetésre vetítve átlagosan napi 3 hívás, melynek átlagos időtartama 2,2 perc. Ezek a hívások 3 mobilhálózatban oszlanak el: a T-Mobile, Vodafone és Telenor hálózatában.  A statisztikákban ugrásszerű növekedés a 2004-2005-ös év környékén volt, és a 2007-es évtől gyakorlatilag változatlanok a hívásmennyiségek, ekkor telt be gyakorlatilag a magyar mobilkommunikációs piac. Az erre vonatkozó statisztikák egyébként 1998 óta élnek, akkoriban "csak" 194 millió hívást indítottak és 251 millió percet beszéltek a feltehetően javarészt üzleti felhasználók az első negyedévben.

Kis ország, kis piac

A fent említett 11 millió felhasználó 3 szolgáltató között oszlik meg, melyből már egyik sincs magyar kézben. A német tulajdonú T-Mobile a maga 46%-os részesedével, az angliai Vodafone 23%-kal a norvég illetőségű Telenor pedig az ügyfelek 31%-ával rendelkezik jelenleg és ha nem történik valami marginális üzleti változás, akkor ezek az arányok továbbra is így maradhatnak. Szó volt ugyan arról, hogy egy negyedik mobilszolgáltató is megjelenik a piacon, de amekkora slanggal érkezett, akkorával is távozott az alapvetően állami hátterű cég. Az ügyfelek elcsábítására ugyan vannak próbálkozások, de a kiélezett versenyre -érthető módon- egyik szolgáltató sem hajt. Igazi áttörést talán a roamingdíjak eltörlése hozhat jövőre, amikor az élelmes magyar honfitársak elkezdik behozni a külföldi előfizetéseket, amik jócskán olcsóbb percdíjakat tartalmaznak, mint az itthon kedvezőnek számító nagy flottás előfizetések. Ez persze a jövő zenéje, egyelőre nem lehet tudni, hogy milyen pozitív vagy negatív változásokat hoz egy ilyen rendelet és hogyan fogja érinteni a magyar mobilozó társadalmat és a 3 versenytársat, akikről bár minden nap hallunk mégsem tudunk sokat:

T-Mobile (volt Westel)

Magyarországon a mobiltelefonos szolgáltatás a Westel Rádiótelefon Kft. (Westel 0660) megalakulásával kezdődött 1989. december 4-én, a (Westel 450) a Matáv és a US West vegyesvállalataként. A cég terve az volt, hogy az országban NMT 450 (Nordic Mobile Telephony) rendszerű, analóg rádiótelefon-szolgáltatást nyújtson a 450 MHz-es frekvenciatartományban. 1990. október 15-én Magyarország első mobiltelefon szolgáltatója Közép-Európában elsőként kezdte meg az analóg mobiltelefon-szolgáltatás nyújtását. A társaság nagy szerepet játszott a mobilszolgáltatások elterjesztésében Magyarországon, az ügyfelek száma 1999-ben megközelítette a 100 ezret. A magyar T-Mobile 2004. május 3-án jött létre, a Matáv tulajdonában lévő Westel 900 GSM Mobil Távközlési Rt. átnevezésével. Az új cég neve kezdetben T-Mobile Magyarország Rt. lett. 2005-ben útjára indul a Push to Talk szolgáltatás. Ez a CB rádiózáshoz hasonló funkciójú és élményt nyújtó szolgáltatás, korlátlan hatótávolsággal belföldön és külföldön egyaránt.  2005 októberében a Magyar Telekom Igazgatósága kezdeményezte a Magyar Telekom Rt. és a T-Mobile Magyarország Rt. egyesülését. A javaslatot a Magyar Telekom rendkívüli Közgyűlése december 20-án jóváhagyta. A cégbírósági bejegyzést követően a cég, mint T-Mobile Magyarország Rt. megszűnt. 2006. március 1-jétől a T-Mobile önálló márkaként és önálló üzletágként működik tovább a Magyar Telekom belül és változatlan formában, megszakítás nélkül nyújtja szolgáltatásait ügyfeleinek.  2012. január 1-jén a T-Mobile - az országban elsőként - elindította az első 4G/LTE alapú mobilinternet szolgáltatását. A szolgáltatás Budapest 10 kerületének nagy részén vált elérhetővé LTE-képes eszközzel.

Telenor (volt Pannon GSM)

A Pannon GSM Távközlési Zrt. 1993 októberében írja alá a működéséhez szükséges koncessziós szerződést, majd a következő évben már működésbe is helyezi az első magyarországi GSM rendszert. Az első években a fejlődő hálózat és az új szolgáltatások révén a bővülő területi képviseletek egyre több ügyfelet tudnak kiszolgálni. 1996-ban a Pannon GSM rendszere az egész országot lefedi, az évezredfordulóra pedig az előfizetők száma meghaladja az egymillió főt. 2002 januárjától a Pannon GSM részvényei 100%-ban a norvég Telenor távközlési vállalat tulajdonába kerülnek, így innentől kezdve a már kétmilliósra duzzadt ügyfélbázist nemzetközi háttérrel szolgálja ki a vállalat. Az új évezredben a hangalapú szolgáltatások mellett egyre nagyobb teret nyer az adat alapú kommunikáció, a mobilinternet. 2006-ban a vállalat frissíti arculatát és bevezeti anyavállalata, a Telenor nemzetközi szinten is használt logóját. 2009-ben a Pannon Törökbálintra költözik, ahol Magyarország egyik legmodernebb és környezettudatosabb irodaháza lesz a székhelye. 2010 májusában a vállalat felvette a Telenor nevet és márka-identitást, amely összekapcsolt a 3,6 millió magyar előfizetőt a 14 európai és ázsiai országban jelen lévő Telenor család 179 milliós ügyfélkörével.

Vodafone

A vállalat 1999. július 7-én nyerte el a koncessziós szerződést mobil rádiótelefon hálózat kiépítésére (GSM 900 és DCS 1800). A sikeres november 15-i teszteket követően november 30-án indította meg szolgáltatását Magyarországon. A Vodafone budapesti forgalmát 2001. január 6-ától kizárólag saját hálózatán bonyolítja, addig a versenytárs T-Mobile (akkor még Westel 900 néven) és Telenor (akkor még Pannon GSM néven) hálózatát használták a Vodafone ügyfelei is. Még ebben az évben, június 22-én nyílt meg az első vidéki márkaképviselet Miskolcon. A 2001 júniusában bevezetett Rock'n'Roll tarifacsomagot a Vodafone azon ügyfelei számára alakította ki, akik a saját lefedettségi területein laktak (megyeszékhelyek és nagyobb városok). 2002. január 25-én félmillió ügyfele lett a cégnek, az egymilliomodik előfizetőt 2003 májusában, míg a másfélmilliomodik ügyfelet 2004. augusztus 12-én köszönthették. 2005 közepére 2 milliónál is több előfizetője lett. A harmadik generációs (3G) szolgáltatását 2005. december 16-án (hazánk mobil távközlési vállalata közül utolsóként) indította útjára. 2006. június 22-december 31. között Babis Mazarikis, 2007. január 1-jétől pedig Beck György látja el a vezérigazgatói feladatokat. Beck György 2002-2006 között a Hewlett-Packard Magyarország vezérigazgatója volt. 2011-től A Vodafone Magyarország vezérigazgatója Diego Massidda, elnöke pedig Beck György.

MVNO. Mi?

A 3 nagy szolgáltató árnyékában vannak azért más hajtások is, akik továbbértékesítik a termékeiket, saját márkanév alatt, őket hívjuk MVNO (Mobile Virtual Network Operator) szolgáltatóknak. Itthon csak egy létezik belőlük: A Tesco MBL ZRt.. Az MVNO-t a sima saját márkás viszonteladótól az különbözteti meg, hogy a supportot és az ügyfelekkel kapcsolatos ügyleteket és adminisztrációt saját maga intézi. Tesco Magyarországon 2012. március 1-jén indított mobil távközlési szolgáltatást a Vodafone Magyarország hálózati támogatásával. A céget a két alapító, a Vodafone és a Tesco 50-50 százalékban tulajdonolja.

Azt, hogy a jövő mit tartogat a három mobilszolgáltató számára nehéz megjósolni, bár a nemzetközi trendek sok esetben iránymutatóak tudnak lenni és ha azokat és a vállalatok erős külföldi hátterét vesszük figyelembe, akkor egyértelmű, hogy a 3 cég ügyfelekért folytatott országos-szkander kupája talán sosem fog véget érni, még akkor sem, ha az a bizonyos negyedik szolgáltató egyszer tényleg megfogja vetni a lábát a magyar telefónia ugarán.