A magyarok méltán híresek égen s földön a tudományos és szórakoztató körökben egyaránt. Rengeteg tudóst, művészt és egyéb, az élet fontos területein dolgozó szakembert adtunk a világnak, amit nem csak a környező, de, a tengerentúli országok lakói is jól tudnak. Ha megállítunk egy amerikait, lehetséges, hogy nem fogja tudni megmondani, hogy Magyarország pontosan hol is helyezkedik el a térképen, de abban majdhogynem biztosak lehetünk, hogy a gulash-t szóba hozza a nemzet hallatán, talán a Hortobágy és Tokaj is az eszébe jut, egy viszont fix: A rubik kockát 100%, hogy ismerni fogja, bár lehetséges, hogy nem tudja róla, hogy magyar találta fel.

A szikra

A kockát Rubik Ernő találta fel és alapvetően térbeli mozgások szemléltetésére szerette volna használni. Először 2x2x2 kockából kívánta felépíteni, de a működőképes megvalósítás nehézségekbe ütközött: A kezdeti gumiszalagos megoldásnál a gumik idővel elgyengültek és elszakadtak, a később alkalmazott mágneses megoldás pedig instabillá tette a kockát és az könnyen szétesett. Az áttörést az hozta meg, hogy a kockákat úgy faragta ki, hogy azok egymásba kapaszkodjanak, így stabilizálva a szerkezetet, illetve felépítésének hála továbbra is meghagyva a mozgatás szabadságát. Az így létrejött 3x3x3-as kockát már csak színezni kellett. A kocka oldalai az RGB szabvány alapszíneit kapták, arra is figyelve, hogy az átellenes (párhuzamos) oldalai a sárga komponensben különbözzenek; tehát így lesz a fehérből a vele átellenes sárga, a pirosból a narancssárga, a kékből pedig a zöld. Az első 2x2x2-es modellt 1974-ben készítette el, de ez még nem volt működőképes, a fejlesztéseknek hála viszont 1975. január 30-án beadásra került a szabadalom, immár a 3x3-as kockára, amit azóta is változatlan formájában, Rubik-kocka néven ismerünk.

Ideje lenne eladni

Mint minden alkotó és feltaláló, Rubik is szerette volna, ha a kocka nem otthon porosodik, hanem némi pénz is születik belőle, ezért 1975 március 3-án a Politechnika nevű gyártó  gondjaira bízta a kocka gyártását, ami egészen 1975 decemberéig nem foglalkozott a kocka gyártásával, ami annyira felbőszítette Rubikot, hogy december 1-én egy utolsó, 15 napos haladékot adott a Politechnikának a gyártás megkezdésére, eközben nem csak a gyártót hagyta hidegen a találmány: az Országos Pedagógiai Intézet is elutasította a kockát, mint oktatási segédeszközt. 1977-re megtört a jég és 12 ezer darab kockát sikerült legyártatni, amit akkor Bővös Kocka néven kezdtek el forgalmazni. Az 1978-as BNV-n a Kulturális Minisztérium Nívódíját nyerte el végre vele Rubik és úgy tűnt, hogy a Kocka kezd révbe érni, attól függetlenül, hogy 1975 és 78 között összesen 5 ezer kockát sikerült eladnia az addigi forgalmazással foglalkozó TRIÁL-nak, ami a forgalmazási engedéllyel rendelkező cég volt.

Hé haver, hol a megoldás kocsim?

Dr. Laczi Tibor, a megmentő

1978-ban eljött az ideje az exportnak, remélve, hogy a nem túl fogékony magyar piaccal szemben a külföldiek nyitottabbak lesznek a logikai játékra. 1979 januárjában Dr. Laczi Tibor 12 darab Bűvös Kockával indult meg Ausztriának ahol bemutatta az ismerőseinek a számára nagyon kedvelt játékot. Még ebben az évben engedélyt kért arra, hogy a nürnbergi játékvásáron is bemutathassa a kockát, az engedélyt pedig könnyen megkapta, hiszen vesztenivalója ezzel már senkinek sem volt. A játékvásári bemutató olyannyira jól sikerült, hogy 1979. június 17-én már az Observer cikkezett róla "Hatoldalú varázslat" címmel és szeptember 17-én az Ideal Toy és KONSUMEX között létrejött egy export-import szerződés, melyben a külfödi cég 500.000 darab kockát rendelt be a raktárba és sikeres értékesítésük esetén még 500.000 darabra tartott számot 1980 szeptemberéig. A szerződés magában foglalta, hogy gyakorlatilag az összes legyártott kockát megveszik és ha a gyártósor nem tudja kielégíteni a felvásárló éhségét, máshonnan is beszerezhetik, feltéve, ha más gyártók is rendelkeznek a kockához fűződő jogokkal. Közben itthon is beindult a biznisz a siker hallatán és '79 végéig 300.000 darab kocka kelt el itthon, míg külföldön csaknem 70.000 darab. 1980 január 10-én, jelképes 1 dollárért adta el a nevét Rubik az Ideal Toy-nak, így azóta kapható Bűvös Kocka helyet, Rubik kocka néven. 1980 októberére már 16 országban zajlott a kocka forgalmazása és 1981 áprilisában már 204 milliós bankkölcsönt vesz fel a Politoys (Politechnika), hogy a gyártást ki tudja szolgálni. 1981 novemberében megérkezett a bankkölcsön és a raktárban már 2,5 millió kocka várta, hogy eladásra kerüljön. A kocka mellé egy könyv is megjelent, ami világszerte a bestseller listák élére került.

Egyszer fent, egyszer lent

1982 elején az USA-ba küldött 1 millió kockából 822 ezer darab érkezett vissza, mint selejt, ami a Politoys-t gyakorlatilag a csőd szélére küldte, pedig erre az évre 6 millió Kígyójáték gyártása is be lett tervezve, ami szintén Rubik találmánya volt. 1983 nyarára sikerült egy 23 millió forint értékű kocka-raktárkészletet felhalmozni, amit végül sikerült értékesíteni. Rubik eközben már újabb játékok kitalálásán dolgozott (pl. a Bűvös Négyzet), de ezekkel a találmányokkal már képtelen volt akkora sikereket elérni, mint a Kockával. A történet persze itt nem állt meg, a játék a maga 43 252 003 274 489 856 000 kirakási variációjával szépen meghódította a világot és azóta is a legismertebb logikai játékok közé tartozik, melyet manapság is akkora kultusz övez, hogy rengeteg versenyt rendeznek belőle, világrekordokat állítanak fel a kirakásából és matematika képletek sorát fűzik hozzá.

A világrekord

A kocka kirakásának világrekordját jelenleg Mats Valk tartja, aki 2013-ban a Zonhoven Open versenyen 5,55 mp alatt raktaki ki a kockát. Az átlagos idő rekordját pedig Felikx Zemdegs tartja 7,53 másodperccel. 2012-ben egyébként magyar rekord is született: Endrey Marcell vakon kirakás kategóriában 26,36 másodperc alatt végzett a művelettel. Az persze hozzátartozik ezekhez a rekordokhoz, hogy igen jól bejáratott, olajozott, zsírozott kockákkal lehet csak őket felállítani, egy gyári csomagolásától megfosztott, stabil kockával lehetetlen lenne ilyen időket elérni. Az egyszer biztos, hogy elsőre kirakni mindenkinek nagyon nagy sikert jelent és ha valaki "rákattan", akkor onnantól kezdve nincs megállás. Kedves Ernő, köszönjük, hogy létrehozta nekünk ez a játékot, amivel egy igazi szimbólumot teremtett, nem csak a logikai játékoknak, nem csak a magyaroknak, nem csak a világnak, hanem a magunkfajta informatikusoknak is.